Történet
Már a rómaiak is használták a Ság-hegy bazaltját és a Borostyánkő út dunántúli szakaszait részben ebből az anyagból építették meg.
A bazalt bányászata az újkori Magyarországon a XIX. században kezdődött.
A Balaton-felvidék tanúhegyei a vasútépítés fellendülésével kerültek a figyelem középpontjába.
Az első kőfejtő a Sümeghez közeli Sarvaly hegyen létesült, majd egyre és másra nyíltak a viszonylag kis méretű és helyi igények kielégítésére szánt bányák a Badacsony, a Hegyestű, a Halápi-hegy, a Gulács stb. oldalában.
A XX. század második felében már igen jelentős volt a bazalt bányászata és a gazdasági szükségszerűség mellett felmerültek a természeti környezet megóvásának kérdései is.
A hatvanas években azután a Badacsony mellett több igen exponált hegy bányászata került beszűntetésre.
A megmaradt és nagyobb termelésre alkalmas, jó minőségű kőzettel rendelkező és a szállítás szempontjából is kedvező helyen lévő bányák (Uzsa, Vindornyaszőlős) megmaradtak és műszaki fejlesztéssel korszerű bányákká váltak.
A hatvanas, hetvenes években a termelőegységek gépesítése jelentősen fejlődött.
A bányák az út- valamint vasútépítés által igényelt jó minőségű termékeket nagy mennyiségben állították elő.
A dunabogdányi Csódi-hegy andezit kőzetét már a főváros XIX. századi kiépülésekor nagy mennyiségben használták az utak kövezésére és a Duna szabályozásánál. A XX. században már túlnyomóan csak a Duna vízépítési munkáihoz szállították a vízépítési követ Dunabogdányból.
A németországi Linz-ben székelő Basalt-Actien-Gesellschaft 1992-ben a Közép-Dunántúli Kőbánya Vállalat privatizációjával lépett a magyarországi piacra.
A bányákban igen jelentős beruházásokkal megteremtették a korszerű, nagy kapacitású termelés feltételeit és alkalmassá tették azokat a piacgazdasági feltételek közötti sikeres működésre.
A Basalt-Középkő Kft a Balaton-felvidéken, valamint Budapest térségben, a Dunakanyarban működtet bányákat, amelyek vulkáni tevékenységből származó bazalt, ill. andezit kőzetből gyártanak terméskövet, valamint különböző zúzottkő termékeket.
A bányák partnerei elsősorban a közlekedésépítésben tevékenykednek, aszfaltot és betont kevernek, vasúti pályákat építenek, ill. vízépítési munkákat végeznek.
A bazalt vegyi összetételénél fogva ásványgyapot szigetelést előállító üzemek alapanyagát is képezi.
A Lajta-Kavics Bányászati Kft a Duna által évmilliók alatt lerakott hordalékból korszerű és nagy teljesítményű berendezéseivel termeli ki azt homokos kavicsot, amely a további feldolgozási folyamaton keresztüljutva, osztályozva és mosva a korszerű betongyártás alapanyaga. A bánya 1995-től működik a Szigetközben, homok és kavics termékeivel alapanyagot szolgáltat a térség betongyártóinak és aszfaltkeverőinek.
A Basaltker Kft a magyar építőipari piacon a megrendelők, kivitelezők felé a termelő cégek értékesítési tevékenységét látja el kizárólagos jogkörrel.