Történet

1928 Fonyód kikötő - bazalt vasúti kocsira rakodása
1928 Fonyód kikötő – bazalt vasúti kocsira rakodása
1950 Uzsabánya - vasúti rakodó építése
1950 Uzsabánya – vasúti rakodó építése
1959 Badacsony bazalt orgonák
1959 Badacsony bazalt orgonák
1959 Badacsonytomaj drótkötélpálya balatoni uszályrakodóhoz
1959 Badacsonytomaj drótkötélpálya balatoni uszályrakodóhoz
1970 Dunabogdány Csódi-hegy kőbányászat
1970 Dunabogdány Csódi-hegy kőbányászat
1970 Dunabogdány kőbánya
1970 Dunabogdány kőbánya

Már a rómaiak is használták a Ság-hegy bazaltját és a Borostyánkő út dunántúli szakaszait részben ebből az anyagból építették meg.

A bazalt bányászata az újkori Magyarországon a XIX. században kezdődött.

A Balaton-felvidék tanúhegyei a vasútépítés fellendülésével kerültek a figyelem középpontjába.

Az első kőfejtő a Sümeghez közeli Sarvaly hegyen létesült, majd egyre és másra nyíltak a viszonylag kis méretű és helyi igények kielégítésére szánt bányák a Badacsony, a Hegyestű, a Halápi-hegy, a Gulács stb. oldalában.

A XX. század második felében már igen jelentős volt a bazalt bányászata és a gazdasági szükségszerűség mellett felmerültek a természeti környezet megóvásának kérdései is.

A hatvanas években azután a Badacsony mellett több igen exponált hegy bányászata került beszűntetésre.

A megmaradt és nagyobb termelésre alkalmas, jó minőségű kőzettel rendelkező és a szállítás szempontjából is kedvező helyen lévő bányák (Uzsa, Vindornyaszőlős) megmaradtak és műszaki fejlesztéssel korszerű bányákká váltak.

A hatvanas, hetvenes években a termelőegységek gépesítése jelentősen fejlődött.

A bányák az út- valamint vasútépítés által igényelt jó minőségű termékeket nagy mennyiségben állították elő.

A dunabogdányi Csódi-hegy andezit kőzetét már a főváros XIX. századi kiépülésekor nagy mennyiségben használták az utak kövezésére és a Duna szabályozásánál. A XX. században már túlnyomóan csak a Duna vízépítési munkáihoz szállították a vízépítési követ Dunabogdányból.

A németországi Linz-ben székelő Basalt-Actien-Gesellschaft 1992-ben a Közép-Dunántúli Kőbánya Vállalat privatizációjával lépett a magyarországi piacra.

A bányákban igen jelentős beruházásokkal megteremtették a korszerű, nagy kapacitású termelés feltételeit és alkalmassá tették azokat a piacgazdasági feltételek közötti sikeres működésre.

A Basalt-Középkő Kft  a Balaton-felvidéken, valamint Budapest térségben, a Dunakanyarban működtet bányákat, amelyek vulkáni tevékenységből származó bazalt, ill. andezit kőzetből gyártanak terméskövet, valamint különböző zúzottkő termékeket.

A bányák partnerei elsősorban a közlekedésépítésben tevékenykednek, aszfaltot és betont kevernek, vasúti pályákat építenek, ill. vízépítési munkákat végeznek.

A bazalt vegyi összetételénél fogva ásványgyapot szigetelést előállító üzemek alapanyagát is képezi.

A Lajta-Kavics Bányászati Kft a Duna által évmilliók alatt lerakott hordalékból korszerű és nagy teljesítményű berendezéseivel termeli ki azt homokos kavicsot, amely a további feldolgozási folyamaton keresztüljutva, osztályozva és mosva a korszerű betongyártás alapanyaga. A bánya 1995-től működik a Szigetközben, homok és kavics termékeivel alapanyagot szolgáltat a térség betongyártóinak és aszfaltkeverőinek.

A Basaltker Kft a magyar építőipari piacon a megrendelők, kivitelezők felé a termelő cégek értékesítési tevékenységét látja el kizárólagos jogkörrel.